A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.
Miért nem szeretik sokan a matekot? Hogyan sajátíthatják el egyszerűen a diákok a számok mögött meghúzódó rendszert, logikát? Németh Hanna matematikussal beszélgettünk a Montessori-módszerről.
A brit diákok fele 16 éves kora után már nem tanul matematikát, Rishi Sunak ezen régóta szeretne változtatni.
Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.
Ezüstérmet és bronzérmet is szereztek a magyar diákok a bukaresti Romanian Masters of Mathematics nemzetközi matematikaversenyen.
Van egy alapítvány, amelynek tagjai járják az ország középiskoláit és rendhagyó matematikaórákat tartanak. Ennek hatására az egyik budapesti gimnáziumban már kísérleti osztály is működik.
A matek és a fizika nem örvend túl nagy népszerűségnek, pedig fontos lenne, hogy ezt a két tantárgyat is megszeressék a diákok. De mi a baj a matematikaoktatással?
Több mint tízmillióan nézték meg a Facebookon azt a videót, amely egy egyszerű matektrükkről szól.
Az easyMaths 2011-ben indult, és azóta is segíti az egyetemistákat a matematikában, gazdasági ismeretekben és hasonlókban, de hol kezdték az alapítók? Miért és hogyan indult a vállalkozás? Milyen igényekre tudnak reagálni, és hogyan működik az oldal. Erről és még sok másról beszélgettünk Somogyi Tiborral, az easyMaths alapítójával, ügyvezető igazgatójával.
Nemrég lett 90 éves Obádovics György, Magyarország legsikeresebb matematika tankönyvének szerzője.
Egy találmány alapjaiban változtathatta volna meg a matematikaoktatást, a diákok rajonganak érte, a szakma elismeri, de a magyar közoktatásban még sincs jövője. Az iskolák államosítása és a tankönyvpiac maga alá temette a kezdeményezést.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
